VHD konvertálása VMDK formátumba
A virtuális merevlemezfájl VMware virtuálislemez-konténerré alakítása lehetővé teszi, hogy a Microsoft Hyper-V virtuális gépek zökkenőmentesen fussanak VMware-hipervizorokon.
Formátum-összehasonlítás és műszaki specifikációk
| Specifikáció | VHD | VMDK |
|---|---|---|
| MIME-típus | application/ | application/ |
| Típus | virtuális merevlemez | virtuális lemeztároló |
| Tömörítés | rögzített / dinamikus ritkított geometria | ritka / dinamikus lefoglalás (a zlib használata opcionális) |
| Szabványos specifikáció | Microsoft VHD lemezkép-formátum specifikáció | VMware virtuális lemez formátum 5.0 |
| Fájlfejléc azonosító bájtjai | 63 6F 6E 65 63 74 69 78 (conectix at footer) | 4B 44 4D 56 (KDMV) |
A formátum áttekintése és alkalmazási területei
A virtualizációs rendszergazdáknak gyakran kell virtuális gépeket áthelyezniük különböző hipervizor-platformok között. Amikor egy Microsoft Hyper-V-n futó szervert VMware ESXi vagy Workstation környezetbe kell átvinni, az alapjául szolgáló lemezképfájlt át kell alakítani. A VHD formátum a Microsoft rendszerek natív lemeztárolója, míg a VMDK formátum a VMware termékek szabványa. Ezen fájlok átalakítása biztosítja, hogy az operációs rendszerek, a telepített alkalmazások és a felhasználói adatok teljes egészében, teljes újratelepítés nélkül átkerüljenek. A migrálás végrehajtásához olyan speciális átalakító segédprogramokra van szükség, mint a VMware vCenter Converter, a qemu-img vagy a StarWind V2V Converter. Ezek az eszközök beolvassák a forráslemez szektorait, és beírják azokat a célhely elrendezésébe. E folyamat során az eszköz leképezi a partíciós táblákat, a fájlrendszereket és a rendszerindító rekordokat, hogy a célhipervizor indítható meghajtóként ismerje fel a lemezt.
Műszaki specifikációk és kodekáttekintés
A VHD formátum, amelyet az application/x-vhd MIME-típus azonosít, rögzített méretű vagy dinamikus, ritka kiosztású elrendezést használ, ahol egy 512 bájtos lábléc tartalmazza a metaadatokat, beleértve a létrehozó alkalmazásokat és a lemez geometriáját. A varázsbájt-aláírása a fájl végén a 'conectix' ASCII-karakterlánccal kezdődik. Ezzel szemben az application/x-vmdk jelölésű VMDK formátum egy leíró szövegfájlt használ bináris kiterjedési adatokkal párosítva, és gyakran a 'KDMV' varázsbájtokkal kezdődik. Mindkét formátum veszteségmentes adatmegőrzést hajt végre, ami azt jelenti, hogy az eredeti fájlrendszer minden egyes bitje sértetlen marad adatromlás nélkül. A tömörítés változó, mivel a VHD ritka blokkelosztást használ, míg a VMDK zlib tömörítést alkalmazhat az egyes granulátumokon belül, hogy csökkentse a fizikai tárhelyet a gazdagépeken.
Operációs rendszer- és böngésző-kompatibilitás
A VHD fájlokat a Microsoft Hyper-V, a Windows Lemezkezelés és a VirtualBox natívan támogatja. A VMDK fájlokat a VMware ESXi, a VMware Workstation, a VMware Fusion és a VirtualBox támogatja natívan. Egyik formátumot sem támogatják natívan a modern webböngészők vagy a mobileszközök, például az iOS és az Android operációs rendszerek, mivel ezek a formátumok az asztali virtualizációs szoftverekre és a szerverhipervizorokra korlátozódnak.
Hasznos információk
Dinamikus VHD-fájlok ritka VMDK-fájlokká alakításakor előbb futtasson lemeztöredezettség-mentesítő és nullázó segédprogramot a vendég operációs rendszerben. Ezzel felszabadíthatja a kihasználatlan területet, és csökkentheti az átvitelre kerülő fájl méretét.
Gyakran ismételt kérdések
Hogyan konvertálhatók a virtuális merevlemezek VMware virtuális lemezekké minőségromlás nélkül?
A lemezkép konvertálása szigorúan veszteségmentes. Mivel az eszköz blokkonként másolja a szektoradatokat a forrástárolóból a céltárolóba, az átalakítás során egyetlen fájl, operációs rendszer-beállítás vagy lemezszektor sem módosul vagy törlődik.
Mi a különbség a virtuális merevlemez és a VMware virtuális lemez között?
A VHD egy Microsoft tárolóformátum, amely a metaadatokat egy láblécben tárolja, és rögzített vagy dinamikus blokkelrendezést használ. A VMDK egy VMware tárolóformátum, amely a metaadatokat egy szöveges leíró fájlba választja szét, míg a nyers lemezadatokat külön adatterület-fájlokban tárolja, támogatva az olyan speciális funkciókat, mint a pillanatképek és a zlib tömörítés.